Blog Post

Élet a bankválság után (Life after banking crises)

Izland, Írország és Lettország súlyos bankválsággal szembesült, azonban eltérõ mértékben szenvedtek, és a kilábalásuk is más ütemû. A különbségekben feltehetõen a gazdaságpolitika is szerepet játszott. A három kis északi országot számos rokon vonás jellemezte a globális válság elõtt. A bankjaik mérlegfõösszege nagyon megnõtt, fõként külföldi forrásbevonás által. A részvények és az ingatlanárak éveken át szárnyaltak, […]

By: Date: December 29, 2011 Topic: Macroeconomic policy

Izland, Írország és Lettország súlyos bankválsággal szembesült, azonban eltérõ mértékben szenvedtek, és a kilábalásuk is más ütemû. A különbségekben feltehetõen a gazdaságpolitika is szerepet játszott.

A három kis északi országot számos rokon vonás jellemezte a globális válság elõtt. A bankjaik mérlegfõösszege nagyon megnõtt, fõként külföldi forrásbevonás által. A részvények és az ingatlanárak éveken át szárnyaltak, az építõipar túlhevült. A bérek és az infláció is gyorsan nõtt, rontva a gazdaság árversenyképességét. A költségvetési egyenleg jónak tûnt, de ez fõként a túlhevült gazdaság miatti látszateredmény volt.

A válság mindhárom országot súlyosan érintette, és a problémák a bankrendszerbõl eredtek. A Lehman Brothers 2008-as csõdje után befagytak a világ pénzpiacai, és az izlandi bankok sem jutottak külföldi forráshoz, így pár héten belül csõdbe mentek. Új állami bankokat hoztak létre, és ide csoportosították a belföldi hiteleket, illetve biztosították a belföldi pénzforgalmat. Emellett az izlandi alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a devizahiteleket, és elõírta azok visszamenõleges „koronásítását”, beleértve a kamatok viszszamenõleges újraszámolását is, amely további veszteséget okozott a bankoknak. Írországban azonban életben tartották a bankokat: bár a tõkéjüket és egyes banki kötvényeket leírták, a veszteség nagy részét az ír állam állta – ami nagyban megnövelte az ír államadósságot. Lettországban a bankok kétharmada skandináv bankok kezében volt, így a veszteség nagy részét a külföldi tulajdonosok viselték, és bár a kormány kacérkodott egy nem konvencionális döntéssel (a hiteltartozás értékének korlátozása az ingatlan értékére), külföldi nyomásra elvetették ezt.

Az árversenyképesség helyreállítására Izlandon hagyták leértékelõdni a valutát, ugyanakkor drákói szigorral korlátozták a külföld felé történõ pénzmozgásokat, hogy mérsékeljék a leértékelõdést. Lettországban kitartottak a rögzített árfolyam mellett, és az árak és bérek csökkentésével próbálták a versenyképességet helyreállítani. Írországban, lévén az euróövezet tagja, a valutaleértékelés fel sem merült, ehelyett itt is ár- és bércsökkenéssel próbálkoztak.

Bár a versenyképességet mérõ reál effektív árfolyamindex mindhárom országban csökkent, de Írország és Lettország nagyon drága árat fizetett érte, ugyanis a magánszektor bérei alig mérséklõdtek. Ehelyett az alkalmazkodás elsõsorban a foglalkoztatottak számának csökkenésén keresztül valósult meg, amely 2007 és 2010 között 17 százalékkal esett Lettországban, 13 százalékkal Írországban, míg Izlandon csak 5 százalékkal.

Mindhárom országban nagyon szigorú költségvetési megszorításokat hajtottak végre, de különösen Lettországban, ahol 2009-ben a GDP 9,4 százalékával javították a költségvetés egyenlegét – miközben a GDP 17 százalékkal zsugorodott. Feltehetõen ez nagyban súlyosbította a gazdaság és a foglalkoztatottság visszaesését, de megteremtette a fenntartható költségvetési helyzet alapját, és még a kormányt is újraválasztották 2010-ben.

E három kis ország számos tanulsággal szolgál. Mindhárman sikeresek abban a tekintetben, hogy a gazdaság növekedése megindult a szigorú költségvetési kiigazítás és az euróövezet válsága ellenére. Az izlandi bankok csõdbe engedése jobbnak biznyult az ír veszteségek nagy részének „államosításánál”. Lettország valószínûleg kisebb mértékû munkanélküliséggel megúszta volna, ha engedi a valutaárfolyamot leértékelõdni. Az ír és a lett példa azt is mutatja, hogy a magánszektor bérei nagyon merevek lefelé még e két, viszonylag rugalmas munkapiaccal rendelkezõ országban is, súlyos munkanélküliségi problémához vezetve. Márpedig a monetáris unió „lelke” a munkapiac és a pénzügyi integráció: mind az eurótagok, mind az oda igyekvõk számára elsõdleges a munkapiacok rugalmasságának növelése, a bankválságok megelõzése, illetve hatékony megoldások kidolgozása a bankválságok kezelésére.


Republishing and referencing

Bruegel considers itself a public good and takes no institutional standpoint. Anyone is free to republish and/or quote this post without prior consent. Please provide a full reference, clearly stating Bruegel and the relevant author as the source, and include a prominent hyperlink to the original post.

Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

Nov
4
14:00

European monetary policy: lessons from the past two decades

This event will feature the presentation of “Monetary Policy in Times of Crisis – A Tale of Two Decades of the European Central Bank."

Speakers: Petra Geraats, Wolfgang Lemke and Francesco Papadia Topic: Macroeconomic policy
Read article More by this author
 

Opinion

European governance

Can EU fiscal rules jump on the green bandwagon?

By and large, setting a new green golden rule would be a useful addition to the existing EU fiscal framework.

By: Guntram B. Wolff Topic: European governance, Green economy, Macroeconomic policy Date: October 22, 2021
Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

Nov
9
11:00

Phasing out COVID-19 emergency support programmes: effects on productivity and financial stability

How can European countries phase out the COVID-19 support measures without having a negative impact on productivity and financial stability?

Speakers: Maria Demertzis and Laurie Mayers Topic: Macroeconomic policy
Read article
 

Blog Post

European governance

Germany’s post-pandemic current account surplus

The pandemic has increased the net lending position of the German corporate sector. By incentivising private investment, policymakers could trigger a virtuous cycle of increasing wages, decreasing corporate net lending, which would eventually lead to a reduction of the economy-wide current account surplus.

By: Lionel Guetta-Jeanrenaud and Guntram B. Wolff Topic: European governance, Macroeconomic policy Date: October 21, 2021
Read about event
 

Past Event

Past Event

Monetary policy in the time of climate change

How does climate change influence monetary policy in the eurozone? What potential monetary policy measures should be taken up to address climate risks?

Speakers: Cornelia Holthausen, Jean Pisani-Ferry and Guntram B. Wolff Topic: Green economy, Macroeconomic policy Date: October 20, 2021
Read article More by this author
 

Podcast

Podcast

Rethinking fiscal policy

A look at the past, present and future of fiscal policy in the European Union with Chief economist of the European Stability Mechanism, Rolf Strauch.

By: The Sound of Economics Topic: European governance, Macroeconomic policy Date: October 20, 2021
Read article
 

External Publication

European Parliament

Tailoring prudential policy to bank size: the application of proportionality in the US and euro area

In-depth analysis prepared for the European Parliament's Committee on Economic and Monetary Affairs (ECON).

By: Alexander Lehmann and Nicolas Véron Topic: Banking and capital markets, European Parliament, Macroeconomic policy Date: October 14, 2021
Read article More by this author
 

External Publication

Global Economic Resilience: Building Forward Better

A roadmap for systemic economic reform calling for step-change in global economic governance to increase resilience and build forward better from economic shocks, prepared for the G7 Advisory Panel on Economic Resilience.

By: Thomas Wieser Topic: Global economy and trade, Macroeconomic policy Date: October 14, 2021
Read article More on this topic More by this author
 

Opinion

Letter: Declining investment may explain why rates are low

Perhaps an analysis of the causes of the declining investment rate would bring us closer to explaining why real interest rates are so low.

By: Marek Dabrowski Topic: Macroeconomic policy Date: October 1, 2021
Read article More by this author
 

Podcast

Podcast

A green fiscal pact

How can the European Union increase green public investment while consolidating budget deficits?

By: The Sound of Economics Topic: European governance, Macroeconomic policy Date: September 29, 2021
Read article More on this topic More by this author
 

Blog Post

Monetary arithmetic and inflation risk

Between 2007 and 2020, the balance sheets of the European Central Bank, the Bank of Japan, and the Fed have all increased about sevenfold. But inflation stayed low throughout the 2010s. This was possible due to decreasing money velocity and the money multiplier. However, a continuation of asset purchasing programs by central banks involves the risk of higher inflation and fiscal dominance.

By: Marek Dabrowski Topic: Macroeconomic policy Date: September 28, 2021
Read article More on this topic More by this author
 

Opinion

The pandemic’s uncertain impact on productivity

The pandemic has certainly permanently affected our way of working. Whether this is for the better remains to be seen.

By: Maria Demertzis Topic: Macroeconomic policy Date: September 28, 2021
Load more posts