Blog Post

Élet a bankválság után (Life after banking crises)

Izland, Írország és Lettország súlyos bankválsággal szembesült, azonban eltérõ mértékben szenvedtek, és a kilábalásuk is más ütemû. A különbségekben feltehetõen a gazdaságpolitika is szerepet játszott. A három kis északi országot számos rokon vonás jellemezte a globális válság elõtt. A bankjaik mérlegfõösszege nagyon megnõtt, fõként külföldi forrásbevonás által. A részvények és az ingatlanárak éveken át szárnyaltak, […]

By: Date: December 29, 2011 Topic: European Macroeconomics & Governance

Izland, Írország és Lettország súlyos bankválsággal szembesült, azonban eltérõ mértékben szenvedtek, és a kilábalásuk is más ütemû. A különbségekben feltehetõen a gazdaságpolitika is szerepet játszott.

A három kis északi országot számos rokon vonás jellemezte a globális válság elõtt. A bankjaik mérlegfõösszege nagyon megnõtt, fõként külföldi forrásbevonás által. A részvények és az ingatlanárak éveken át szárnyaltak, az építõipar túlhevült. A bérek és az infláció is gyorsan nõtt, rontva a gazdaság árversenyképességét. A költségvetési egyenleg jónak tûnt, de ez fõként a túlhevült gazdaság miatti látszateredmény volt.

A válság mindhárom országot súlyosan érintette, és a problémák a bankrendszerbõl eredtek. A Lehman Brothers 2008-as csõdje után befagytak a világ pénzpiacai, és az izlandi bankok sem jutottak külföldi forráshoz, így pár héten belül csõdbe mentek. Új állami bankokat hoztak létre, és ide csoportosították a belföldi hiteleket, illetve biztosították a belföldi pénzforgalmat. Emellett az izlandi alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a devizahiteleket, és elõírta azok visszamenõleges „koronásítását”, beleértve a kamatok viszszamenõleges újraszámolását is, amely további veszteséget okozott a bankoknak. Írországban azonban életben tartották a bankokat: bár a tõkéjüket és egyes banki kötvényeket leírták, a veszteség nagy részét az ír állam állta – ami nagyban megnövelte az ír államadósságot. Lettországban a bankok kétharmada skandináv bankok kezében volt, így a veszteség nagy részét a külföldi tulajdonosok viselték, és bár a kormány kacérkodott egy nem konvencionális döntéssel (a hiteltartozás értékének korlátozása az ingatlan értékére), külföldi nyomásra elvetették ezt.

Az árversenyképesség helyreállítására Izlandon hagyták leértékelõdni a valutát, ugyanakkor drákói szigorral korlátozták a külföld felé történõ pénzmozgásokat, hogy mérsékeljék a leértékelõdést. Lettországban kitartottak a rögzített árfolyam mellett, és az árak és bérek csökkentésével próbálták a versenyképességet helyreállítani. Írországban, lévén az euróövezet tagja, a valutaleértékelés fel sem merült, ehelyett itt is ár- és bércsökkenéssel próbálkoztak.

Bár a versenyképességet mérõ reál effektív árfolyamindex mindhárom országban csökkent, de Írország és Lettország nagyon drága árat fizetett érte, ugyanis a magánszektor bérei alig mérséklõdtek. Ehelyett az alkalmazkodás elsõsorban a foglalkoztatottak számának csökkenésén keresztül valósult meg, amely 2007 és 2010 között 17 százalékkal esett Lettországban, 13 százalékkal Írországban, míg Izlandon csak 5 százalékkal.

Mindhárom országban nagyon szigorú költségvetési megszorításokat hajtottak végre, de különösen Lettországban, ahol 2009-ben a GDP 9,4 százalékával javították a költségvetés egyenlegét – miközben a GDP 17 százalékkal zsugorodott. Feltehetõen ez nagyban súlyosbította a gazdaság és a foglalkoztatottság visszaesését, de megteremtette a fenntartható költségvetési helyzet alapját, és még a kormányt is újraválasztották 2010-ben.

E három kis ország számos tanulsággal szolgál. Mindhárman sikeresek abban a tekintetben, hogy a gazdaság növekedése megindult a szigorú költségvetési kiigazítás és az euróövezet válsága ellenére. Az izlandi bankok csõdbe engedése jobbnak biznyult az ír veszteségek nagy részének „államosításánál”. Lettország valószínûleg kisebb mértékû munkanélküliséggel megúszta volna, ha engedi a valutaárfolyamot leértékelõdni. Az ír és a lett példa azt is mutatja, hogy a magánszektor bérei nagyon merevek lefelé még e két, viszonylag rugalmas munkapiaccal rendelkezõ országban is, súlyos munkanélküliségi problémához vezetve. Márpedig a monetáris unió „lelke” a munkapiac és a pénzügyi integráció: mind az eurótagok, mind az oda igyekvõk számára elsõdleges a munkapiacok rugalmasságának növelése, a bankválságok megelõzése, illetve hatékony megoldások kidolgozása a bankválságok kezelésére.


Republishing and referencing

Bruegel considers itself a public good and takes no institutional standpoint. Anyone is free to republish and/or quote this post without prior consent. Please provide a full reference, clearly stating Bruegel and the relevant author as the source, and include a prominent hyperlink to the original post.

Read article
 

Blog Post

Will European Union recovery spending be enough to fill digital investment gaps?

The recovery facility will boost digital transformation, but questions remain whether it will be sufficient to achieve Europe’s digital ambitions.

By: Zsolt Darvas, J. Scott Marcus and Alkiviadis Tzaras Topic: European Macroeconomics & Governance, Innovation & Competition Policy Date: July 20, 2021
Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

Sep
1
12:30

The EU recovery fund - state of play and outlook

Bruegel Annual Meetings, Day 1- In this session we will discuss the EU recovery fund, its state of play and outlook.

Speakers: Nadia Calviño, Karolina Ekholm and Guntram B. Wolff Topic: European Macroeconomics & Governance Location: Bruegel, Rue de la Charité 33, 1210 Brussels
Read article Download PDF
 

Policy Contribution

A new direction for the European Union’s half-hearted semiconductor strategy

The EU needs a more targeted strategy to increase its presence in this strategic and thriving sector, building on its existing strengths, while accommodating its relatively low domestic needs.

By: Niclas Poitiers and Pauline Weil Topic: European Macroeconomics & Governance, Innovation & Competition Policy Date: July 15, 2021
Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

Sep
2
10:00

Conversation on the recovery programmes

Bruegel Annual Meetings, Day 2- In this session, we discuss the recovery programmes.

Speakers: Maria Demertzis, Mehreen Khan and Tadeusz Kościński Topic: European Macroeconomics & Governance Location: Palais des Academies, Rue Ducale 1
Read about event
 

Upcoming Event

Sep
2
13:00

European banks: under global competitive pressure?

Bruegel Annual Meetings, Day 2 - European banks have lost stature and remain generally low-profitability, low-valuation in comparison to their global peers. Is that a problem? If so, what can EU policymakers do to address it?

Speakers: José Antonio Álvarez Álvarez, Mairead McGuinness and Nicolas Véron Topic: European Macroeconomics & Governance, Finance & Financial Regulation Location: Palais des Academies, Rue Ducale 1
Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

Sep
2
15:45

Blending physical and virtual: shaping the new workplace

Bruegel Annual Meetings, Day 2 - This panel will cover the changes the COVID-19 pandemic made to our workplaces, and what to expect in the near future.

Speakers: Nicholas Bloom, Michael Froman, Mario Mariniello, Sara Matthieu and Luca Visentini Topic: European Macroeconomics & Governance Location: Academy Palace
Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

Sep
3
09:00

The role of the EU's trade strategy for an inclusive and sustainable recovery

Bruegel Annual Meetings, Day 3 - We are delighted to welcome Valdis Dombrovskis, Executive Vice President of the European Commission for An Economy that Works for People to talk about Europe's trade strategy.

Speakers: Valdis Dombrovskis, Alicia García-Herrero and Guntram B. Wolff Topic: European Macroeconomics & Governance Location: Palais des Academies, Rue Ducale 1
Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

Sep
3
10:15

Conference on the Future of Europe: envisioning EU citizens engagement

Bruegel Annual Meetings, Day 3 - Panellists will discuss different options and what they may entail while revisiting the debates on the future of Europe at national and EU-level that have been conducted thus far.

Speakers: Caroline de Gruyter, Kalypso Nicolaïdis, Niclas Poitiers and György Szapáry Topic: European Macroeconomics & Governance Location: Palais des Academies, Rue Ducale 1
Read article More by this author
 

Blog Post

Fit for 55 marks Europe’s climate moment of truth

With Fit for 55, Europe is the global first mover in turning a long-term net-zero goal into real-world policies, marking the entry of climate policy into the daily life of all citizens and businesses.

By: Simone Tagliapietra Topic: Energy & Climate, European Macroeconomics & Governance Date: July 14, 2021
Read article More on this topic
 

Blog Post

Fair vaccine access is a goal Europe cannot afford to miss – July update

European countries must do more to tackle the vaccine uptake gap. Vaccination data should be published at the maximum granularity level so researchers and local decision-makers can monitor progress.

By: Lionel Guetta-Jeanrenaud and Mario Mariniello Topic: European Macroeconomics & Governance Date: July 14, 2021
Read article More by this author
 

Blog Post

SPACs in the gap

Special-purpose acquisition vehicles could fill a gap in European equity markets and lure risk-averse investors off the sidelines.

By: Rebecca Christie Topic: European Macroeconomics & Governance, Finance & Financial Regulation Date: July 13, 2021
Read article More on this topic
 

Blog Post

A breakdown of EU countries’ post-pandemic green spending plans

An analysis of European Union countries’ recovery plans shows widely differing green spending priorities.

By: Klaas Lenaerts and Simone Tagliapietra Topic: European Macroeconomics & Governance Date: July 8, 2021
Load more posts