Blog Post

Élet a bankválság után (Life after banking crises)

Izland, Írország és Lettország súlyos bankválsággal szembesült, azonban eltérõ mértékben szenvedtek, és a kilábalásuk is más ütemû. A különbségekben feltehetõen a gazdaságpolitika is szerepet játszott. A három kis északi országot számos rokon vonás jellemezte a globális válság elõtt. A bankjaik mérlegfõösszege nagyon megnõtt, fõként külföldi forrásbevonás által. A részvények és az ingatlanárak éveken át szárnyaltak, […]

By: Date: December 29, 2011 Topic: Macroeconomic policy

Izland, Írország és Lettország súlyos bankválsággal szembesült, azonban eltérõ mértékben szenvedtek, és a kilábalásuk is más ütemû. A különbségekben feltehetõen a gazdaságpolitika is szerepet játszott.

A három kis északi országot számos rokon vonás jellemezte a globális válság elõtt. A bankjaik mérlegfõösszege nagyon megnõtt, fõként külföldi forrásbevonás által. A részvények és az ingatlanárak éveken át szárnyaltak, az építõipar túlhevült. A bérek és az infláció is gyorsan nõtt, rontva a gazdaság árversenyképességét. A költségvetési egyenleg jónak tûnt, de ez fõként a túlhevült gazdaság miatti látszateredmény volt.

A válság mindhárom országot súlyosan érintette, és a problémák a bankrendszerbõl eredtek. A Lehman Brothers 2008-as csõdje után befagytak a világ pénzpiacai, és az izlandi bankok sem jutottak külföldi forráshoz, így pár héten belül csõdbe mentek. Új állami bankokat hoztak létre, és ide csoportosították a belföldi hiteleket, illetve biztosították a belföldi pénzforgalmat. Emellett az izlandi alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a devizahiteleket, és elõírta azok visszamenõleges „koronásítását”, beleértve a kamatok viszszamenõleges újraszámolását is, amely további veszteséget okozott a bankoknak. Írországban azonban életben tartották a bankokat: bár a tõkéjüket és egyes banki kötvényeket leírták, a veszteség nagy részét az ír állam állta – ami nagyban megnövelte az ír államadósságot. Lettországban a bankok kétharmada skandináv bankok kezében volt, így a veszteség nagy részét a külföldi tulajdonosok viselték, és bár a kormány kacérkodott egy nem konvencionális döntéssel (a hiteltartozás értékének korlátozása az ingatlan értékére), külföldi nyomásra elvetették ezt.

Az árversenyképesség helyreállítására Izlandon hagyták leértékelõdni a valutát, ugyanakkor drákói szigorral korlátozták a külföld felé történõ pénzmozgásokat, hogy mérsékeljék a leértékelõdést. Lettországban kitartottak a rögzített árfolyam mellett, és az árak és bérek csökkentésével próbálták a versenyképességet helyreállítani. Írországban, lévén az euróövezet tagja, a valutaleértékelés fel sem merült, ehelyett itt is ár- és bércsökkenéssel próbálkoztak.

Bár a versenyképességet mérõ reál effektív árfolyamindex mindhárom országban csökkent, de Írország és Lettország nagyon drága árat fizetett érte, ugyanis a magánszektor bérei alig mérséklõdtek. Ehelyett az alkalmazkodás elsõsorban a foglalkoztatottak számának csökkenésén keresztül valósult meg, amely 2007 és 2010 között 17 százalékkal esett Lettországban, 13 százalékkal Írországban, míg Izlandon csak 5 százalékkal.

Mindhárom országban nagyon szigorú költségvetési megszorításokat hajtottak végre, de különösen Lettországban, ahol 2009-ben a GDP 9,4 százalékával javították a költségvetés egyenlegét – miközben a GDP 17 százalékkal zsugorodott. Feltehetõen ez nagyban súlyosbította a gazdaság és a foglalkoztatottság visszaesését, de megteremtette a fenntartható költségvetési helyzet alapját, és még a kormányt is újraválasztották 2010-ben.

E három kis ország számos tanulsággal szolgál. Mindhárman sikeresek abban a tekintetben, hogy a gazdaság növekedése megindult a szigorú költségvetési kiigazítás és az euróövezet válsága ellenére. Az izlandi bankok csõdbe engedése jobbnak biznyult az ír veszteségek nagy részének „államosításánál”. Lettország valószínûleg kisebb mértékû munkanélküliséggel megúszta volna, ha engedi a valutaárfolyamot leértékelõdni. Az ír és a lett példa azt is mutatja, hogy a magánszektor bérei nagyon merevek lefelé még e két, viszonylag rugalmas munkapiaccal rendelkezõ országban is, súlyos munkanélküliségi problémához vezetve. Márpedig a monetáris unió „lelke” a munkapiac és a pénzügyi integráció: mind az eurótagok, mind az oda igyekvõk számára elsõdleges a munkapiacok rugalmasságának növelése, a bankválságok megelõzése, illetve hatékony megoldások kidolgozása a bankválságok kezelésére.


Republishing and referencing

Bruegel considers itself a public good and takes no institutional standpoint. Anyone is free to republish and/or quote this post without prior consent. Please provide a full reference, clearly stating Bruegel and the relevant author as the source, and include a prominent hyperlink to the original post.

Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

May
25
14:30

How can we support and restructure firms hit by the COVID-19 crisis?

What are the vulnerabilities and risks in the enterprise sector and how prepared are countries to handle a large-scale restructuring of businesses?

Speakers: Ceyla Pazarbasioglu and Guntram B. Wolff Topic: Macroeconomic policy Location: Bruegel, Rue de la Charité 33, 1210 Brussels
Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

May - Jun
31-1
10:30

MICROPROD Final Event

Final conference of the MICROPROD project

Speakers: Carlo Altomonte, Eric Bartelsman, Marta Bisztray, Italo Colantone, Maria Demertzis, Wolfhard Kaus, Javier Miranda, Steffen Müller, Verena Plümpe, Niclas Poitiers, Andrea Roventini, Gianluca Santoni, Valerie Smeets, Nicola Viegi and Markus Zimmermann Topic: Macroeconomic policy Location: Bruegel, Rue de la Charité 33, 1210 Brussels
Read about event
 

Past Event

Past Event

[Cancelled] Shifting taxes in order to achieve green goals

[This event is cancelled until further notice] How could shifting the tax burden from labour to pollution and resources help the EU reach its climate goals?

Speakers: Niclas Poitiers and Femke Groothuis Topic: Green economy, Macroeconomic policy Location: Bruegel, Rue de la Charité 33, 1210 Brussels Date: May 12, 2022
Read about event More on this topic
 

Past Event

Past Event

How are crises changing central bank doctrines?

How is monetary policy evolving in the face of recent crises? With central banks taking on new roles, how accountable are they to democratic institutions?

Speakers: Maria Demertzis, Benoît Coeuré, Pervenche Berès, Hans-Helmut Kotz and Athanasios Orphanides Topic: Macroeconomic policy Location: Bruegel, Rue de la Charité 33, 1210 Brussels Date: May 11, 2022
Read article Download PDF More by this author
 

Book/Special report

European governanceInclusive growth

Bruegel annual report 2021

The Bruegel annual report provides a broad overview of the organisation's work in the previous year.

By: Bruegel Topic: Banking and capital markets, Digital economy and innovation, European governance, Global economy and trade, Green economy, Inclusive growth, Macroeconomic policy Date: May 6, 2022
Read article Download PDF
 

Policy Contribution

European governance

Fiscal support and monetary vigilance: economic policy implications of the Russia-Ukraine war for the European Union

Policymakers must think coherently about the joint implications of their actions, from sanctions on Russia to subsidies and transfers to their own citizens, and avoid taking measures that contradict each other. This is what we try to do in this Policy Contribution, focusing on the macroeconomic aspects of relevance for Europe.

By: Olivier Blanchard and Jean Pisani-Ferry Topic: European governance, Macroeconomic policy Date: April 29, 2022
Read article Download PDF More on this topic
 

Working Paper

The low productivity of European firms: how can policies enhance the allocation of resources?

A summary of the most important policy lessons from research undertaken in the MICROPROD project work package 4, related to the allocation of the factors of production, with a special focus on the weak dynamism of European small and medium-sized enterprises (SMEs).

By: Grégory Claeys, Marie Le Mouel and Giovanni Sgaravatti Topic: Macroeconomic policy Date: April 25, 2022
Read article More on this topic
 

External Publication

What drives implementation of the European Union’s policy recommendations to its member countries?

Article published in the Journal of Economic Policy Reform.

By: Konstantinos Efstathiou and Guntram B. Wolff Topic: Macroeconomic policy Date: April 13, 2022
Read article Download PDF More on this topic More by this author
 

Working Paper

Measuring the intangible economy to address policy challenges

The purpose of the first work package of the MICROPROD project was to improve the firm-level data infrastructure, expand the measurement of intangible assets and enable cross-country analyses of these productivity trends.

By: Marie Le Mouel Topic: Macroeconomic policy Date: April 11, 2022
Read about event More on this topic
 

Past Event

Past Event

Macroeconomic and financial stability in changing times: conversation with Andrew Bailey

Guntram Wolff will be joined in conversation by Andrew Bailey, Governor of the Bank of England.

Speakers: Andrew Bailey and Guntram B. Wolff Topic: Macroeconomic policy Date: March 28, 2022
Read article
 

Opinion

European governance

How to reconcile increased green public investment needs with fiscal consolidation

The EU’s ambitious emissions reduction targets will require a major increase in green investments. This column considers options for increasing public green investment when major consolidations are needed after the fiscal support provided during the pandemic. The authors make the case for a green golden rule allowing green investment to be funded by deficits that would not count in the fiscal rules. Concerns about ‘greenwashing’ could be addressed through a narrow definition of green investments and strong institutional scrutiny, while countries with debt sustainability concerns could initially rely only on NGEU for their green investment.

By: Zsolt Darvas and Guntram B. Wolff Topic: European governance, Green economy, Macroeconomic policy Date: March 8, 2022
Read article More on this topic More by this author
 

Opinion

The week inflation became entrenched

The events that have unfolded since 24 February have solved one dispute: inflation is no longer temporary.

By: Maria Demertzis Topic: Macroeconomic policy Date: March 8, 2022
Load more posts