1. / Home
  2. / Blog
Blog post

Egy csúcs a sok közül?

Publishing date
27 October 2011
Authors
Zsolt Darvas

A csütörtök hajnalba nyúló uniós csúcstalálkozó célja az euróövezet megmentését segítõ átfogó megoldás meghozatala volt. Bár a döntések elõrelépést jelentenek a júliusi csúcshoz képest, nem fogják egyszer és mindenkorra megoldani a válságot.

Az euróövezet válságát kezelõ csúcs öt fontos területen hozott döntést, amelyeket érdemes sorra venni.

A bankok képviselõi „önként” vállalták, hogy 50 százalékkal csökkentik követelésüket a görög állammal szemben egy kötvénycsere keretében, amelynek részleteit késõbb dolgozzák ki, és 2012 elsõ negyedévében hajtják végre. Egyfelõl örvendetes, hogy a magánbefektetõk hozzájárultak az 50 százalékos veszteséghez, ugyanakkor kétséges, hogy a piaci hitelezõk valóban kellõen nagy számban lesznek hajlandók részt venni a programban. Ha nem, akkor az egész görög adósságmizéria újrakezdõdik. Az új terv szerint 2020-ig Görögország államadóssága a GDP 120 százalékára csökken, addig az euróövezeti partnerek finanszírozzák, de kétséges, hogy vajon 2021-tõl helyreáll-e a piaci forrásbevonás lehetõsége, és ha igen, milyen kamaton. Emellett az új terv akkor mûködik, ha Görögország valóban végre tudja hajtani a szükséges kiigazítást, amely nagyon nehéz lesz az átfogó népharag miatt.

Helyes irány, hogy az euróövezeti vezetõk felismerték az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz nagyobbá és hatékonyabbá tételének szükségességét. A megállapodás szerint az eszköz garanciát vállalhat az új kibocsátású kötvények bizonyos százalékára, ez azonban nem ideális megoldás.

Azon befektetõket, akik amiatt aggódnak, hogy idõvel esetleg az olasz államadósság is túl nagynak bizonyul, nem fogja túlzottan megnyugtatni, ha a kötvény értékének például 20 százalékát biztonságban tudhatják. Duális kötvénypiac jöhet létre, tehát az új, garantált kötvények magasabb áron forognak, mint a meglévõk. Ha a meglévõ kötvények árfolyamveszteséget szenvednek, akkor számottevõ veszteségeket okozhatnak a befektetõknek, ez pedig a bankrendszer problémáinak fokozódásához vezethet.

Emellett ha az eszközt garanciavállalásra használják, akkor már nem jut lehetõség például a további országok „hagyományos” hitelezésére. Kérdés az is, hogy mely külsõ államok fizetnek be abba a másik alapba, amely létrejön, remélhetõleg a Nemzetközi Valutaalap szakmai felügyelete mellett, a bajban lévõ euróövezeti tagok átmeneti megsegítésére. Brazília már jelezte, hogy nem.

A bankok feltõkésítésének célja megint csak helyes. Azonban a módja nem a legmegfelelõbb, és kockázatokat rejt. Ugyanis a nyári stressztesztek adataiból kiindulva követelnék meg, hogy legalább 9 százalékos legyen a tõkemegfelelés kedvezõtlen esetben. Azonban a nyári tesztek hitelessége gyenge. Gondoljunk csak a belga–francia Dexia bankra, amely pár hete ment csõdbe, noha a streszteszten a tõkemegfelelési mutatója 10 százalék felett volt. Emellett nagy a kockázat, hogy a magasabb tõkemegfelelési mutatót a bankok nem új tõke bevonásával érik el, amely igen drága jelenleg, hanem inkább leépítik hiteleiket, amivel a gazdasági növekedés szenved csorbát.

Részletes menetrendet jelentettek be az olasz reformok ütemezésére, amelyet az euróövezeti partnerek szigorúan fognak ellenõrizni. Ez örvendetes, hiszen nemcsak Olaszországnak van nagy szüksége a reformokra, de az euróövezet jövõje is ezen múlik: az olasz gazdaság túl nagy ahhoz, hogy kimentsék. Az ördög ismét a megvalósítás részleteiben lesz.

A gazdasági kormányzás erõsítése, a rendszeres konzultációk segítenek a helyzeten, és hasznos, hogy megállapodás született további elõrelépésekrõl – bár ezek összességében nem tûnnek túl jelentõsnek. A válság leküzdése elsõsorban az elõzõ négy pont sikeres végrehajtásán múlik. Mindent összevetve a mostani csúcs talán valóban nemcsak egy volt a sok közül, hanem annál valamivel több. Azonban a komoly kérdõjelek továbbra is fennállnak, és sajnos az sem várható, hogy egy.

About the authors

  • Zsolt Darvas

    Zsolt Darvas, a Hungarian citizen, joined Bruegel as a Visiting Fellow in September 2008 and continued his work at Bruegel as a Research Fellow from January 2009, before being appointed Senior Fellow from September 2013. He is also a Senior Research Fellow at the Corvinus University of Budapest.

    From 2005 to 2008, he was the Research Advisor of the Argenta Financial Research Group in Budapest. Before that, he worked at the research unit of the Central Bank of Hungary (1994-2005) where he served as Deputy Head.

    Zsolt holds a Ph.D. in Economics from Corvinus University of Budapest where he teaches courses in Econometrics but also at other institutions since 1994. His research interests include macroeconomics, international economics, central banking and time series analysis.

Related content