Blog Post

Szétzilálja-e az eurózónát az adósságválság?

In this piece, Zsolt Darvas talks about how the markets are charging high interest rates for sovereign bonds of peripheral eurozone countries, while keeping the euro exchange rate strong, at the same time. The euro-dollar exchange rate continues to stay well above its equilibrium value and its depreciation earlier this year meant just a correction toward equilibrium. Is […]

By: Date: November 25, 2010 Topic: Macroeconomic policy

In this piece, Zsolt Darvas talks about how the markets are charging high interest rates for sovereign bonds of peripheral eurozone countries, while keeping the euro exchange rate strong, at the same time. The euro-dollar exchange rate continues to stay well above its equilibrium value and its depreciation earlier this year meant just a correction toward equilibrium. Is there not an anomaly? And do recent eurozone governance proposals play a role? What is the path forward?

Írország az elmúlt hétvégén uniós mentőcsomaghoz folyamodott, így Görögország után egy újabb euróövezeti ország szorult pénzügyi segítségre. Az ír kormánykoalíció felbomlott a mentőcsomag miatt. Portugáliára is nyomás nehezedik, és számos borúlátó nyilatkozat jelenik meg az euróövezet végét jósolva. Mindeközben azonban az euró árfolyama a dollárhoz képest erős, számottevően erősebb a vásárlóerő-paritás által kijelölt egyensúlyi értéknél, de az elmúlt tíz év átlagánál is (lásd az ábrát). Vajon nem feszül ellentmondás az euróövezet végét jelző jóslatok és az euró erőssége között?
Kezdjük talán Írországnál: már nyáron segítségért kellett volna folyamodnia. Nem azért, mert az ír költségvetési helyzet tarthatatlan lenne, hanem a hitelesség helyreállítása miatt. Mivel az ír válság a világ szinte minden hírcsatornájának központi témájává vált, az emberek kezdték elveszteni bizalmukat a kormány képességében a banki problémák megoldásában, és elkezdték kivonni a betéteiket. Márpedig egy tömeges betétkivonás csődbe vinné a bankrendszert. Az uniós mentőcsomag erősítheti a bizalmat; kérdés persze, hogy menynyit segít most, amikor a pánik már erős.
Az ír pánikhoz kétségtelenül hozzájárult Nicolas Sarkozy és Angela Merkel megállapodása egy jövőbeli „állami csődeljárásról”, amelyet az Európai Tanács támogatott. E szerint államok is kérhetnének csődvédelmet, hasonlóan egy vállalati csődeljáráshoz, és a hitelezőknek is részt kellene vállalniuk az esetleges veszteségekben. A javaslat jó irányba mutat: ha egy államadósság fenntarthatatlan, akkor fenntarthatatlan, és ha fenntarthatatlan, akkor jobb egy rendezett eljárás szerint levezényelni a csődöt, mint egy kaotikus eljárás keretében. Uniós hitelnyújtással átmenetileg elodázható a probléma, de csak átmenetileg. Görögország helyzete szerintem ilyen, nem hiszem, hogy elkerüli az adósságátrendezést pár év múlva. A javaslat bejelentésének időzítése (ír válság) és módja (részletek hiánya) nagyon szerencsétlen volt.
Angela Merkel motivációját meg lehet érteni. A németek lemondtak a márkáról az euróért cserébe, és azt ígérték nekik, hogy az euró a márka folytatása lesz. Ehelyett azzal kellett szembesülniük, hogy ki kell segíteniük először a korábban rendkívül felelőtlenül viselkedő Görögországot, és más országokat is. Emellett a közelmúltban kidolgozott euróövezeti reformok sem kielégítők minden szempontból. Az új reformjavaslatok nagy hangsúlyt helyeznek a szankciókra, azaz pénzügyi büntetésre, ha egy kormány tevékenysége nem megfelelőnek minősül; a szankciókat egyébként a német kormány is pártolja. Szerintem azonban elhibázott az euróövezeti szabályrendszert szankciókra építeni, mind gazdasági, mind pedig politikai okokból.
A jelen válság megelőzésében korábbi szankciók vajmi keveset segítettek volna. Jelenleg az EU 27 országából 24 áll az EU úgynevezett „túlzottdeficit-eljárása” alatt, és a döntő többségükben nem a korábbi fiskális fegyelmezetlenség, hanem a magánszektorban kialakult egyensúlytalanságok miatt. Írországban például a válság előtt többletet mutatott a költségvetés, és az államadósság mindössze a GDP 25 százaléka volt. Amikor pedig egy válság sújtja az országot, nem sok értelme van szankcionálni.
De politikailag is elhibázott a szankciókra való erős támaszkodás. Ha egy országot az EU megbírságol, akkor könnyen EU-ellenes hangok és politikai pártok kaphatnak erőre. Emellett a bírságról végső soron az Európai Tanács dönt, ezeket megelőzően pedig késhegyre menő viták várhatók. Mindezek nem tesznek jót a közös európai projektnek.
Vannak ugyanakkor a jelenlegi reformjavaslatoknak nagyon támogatandó pontjai is. Ezek közé tartozik a költségvetési intézményrendszert illető minimális követelmények felállítása, mint például független költségvetési tanácsok létezése, vagy a magánszektor egyensúlytalanságait vizsgáló új eljárás bevezetése.
Sajnos azonban hiányzik a javaslatból a korlátozott mértékben – például a GDP 60 százalékáig – közös eurókötvény bevezetése („kék kötvény”). Az e feletti részt az országok továbbra is önmaguk bocsátanák ki („vörös kötvény”), és ehhez kapcsolódna csak a csődeljárás. A kormányoknak így olyan hiteles középtávú programokat kellene felmutatniuk, amelyek meggyőzik a piacokat, hogy a vörös kötvényeiket képesek lesznek visszafizetni. Ez a rendszer sokkal erősebb fiskális fegyelmezettséget követelne, mint bármilyen szankció vagy szabályrendszer. Visszatérve az euróhoz, meggyőződésem, hogy a vészjósló jóslatok alaptalanok, és ez az egyik fő oka az euró erősségének. Németország biztosan nem akar kilépni, mert az új német márka rekordmagasságokba erősödne, tönkretéve ezzel a német gazdaság motorját jelentő exportot. A gyengébb országoknál, például Görögországnál, lehetne haszna a kilépésnek a versenyképesség növelése céljából (az új drachma számottevően leértékelődne), azonban a kilépés pénzügyi krízishez vezetne: senki sem akarná eurómegtakarításait drachmára váltani, így még a kilépés előtt mindenki kivinné minden pénzét Görögországból, ez összeroppantaná a görög pénzügyi rendszert. Ennek felbecsülhetetlen következményei lennének a reálgazdaságra is. Az euróövezet teljes felbomlása pedig az ezer szállal integrálódott európai pénzügyi és gazdaság rendszer totális káoszához vezetne, így még több is menne el a vámon, mint ami jönne a réven. És azért a sok vita ellenére az EU politikai kohézióját sem szabad alábecsülni.

A version of this article was published in the daily newspaper ‘Világgazdaság’


Republishing and referencing

Bruegel considers itself a public good and takes no institutional standpoint. Anyone is free to republish and/or quote this post without prior consent. Please provide a full reference, clearly stating Bruegel and the relevant author as the source, and include a prominent hyperlink to the original post.

Read about event More on this topic
 

Past Event

Past Event

Fiscal policy and rules after the pandemic

What are the possibilities for shaping the new fiscal policy?

Speakers: Zsolt Darvas, Maria Demertzis, Michel Heijdra and Katja Lautar Topic: Macroeconomic policy Date: November 24, 2021
Read article
 

Blog Post

European governance

Including home-ownership costs in the inflation indicator is not just a technical issue

The European Central Bank is right to propose inclusion of owner-occupied housing services in the inflation indicator. But the ECB’s preferred method would involve an asset price in the consumer inflation indicator.

By: Zsolt Darvas and Catarina Martins Topic: European governance, Macroeconomic policy Date: November 18, 2021
Read article More by this author
 

Blog Post

Fiscal arithmetic and risk of sovereign insolvency

The record-high debt levels in advanced economies increase the risk of sovereign insolvency. Governments should start fiscal consolidation soon in an environment of low nominal and real interest rates and post-COVID growth.

By: Marek Dabrowski Topic: Global economy and trade, Macroeconomic policy Date: November 18, 2021
Read article More by this author
 

Opinion

European governance

Growth and inflation after the pandemic in the EU

Countries hit comparatively hard during the financial crisis, helped also by domestic and European policies, are bouncing back from the pandemic faster than their peers.

By: Maria Demertzis Topic: European governance, Macroeconomic policy Date: November 18, 2021
Read article Download PDF More by this author
 

Parliamentary Testimony

European governanceFrench Senate

European Union countries’ National Recovery and Resilience Plans: A cross-country comparison

Testimony before the Economic Affairs Committee of the French Senate.

By: Simone Tagliapietra Topic: European governance, French Senate, Macroeconomic policy Date: November 12, 2021
Read article Download PDF
 

Policy Contribution

European governance

Next Generation EU borrowing: a first assessment

The Next Generation EU programme is radically changing the way the EU finances itself and interacts with financial markets. This paper assesses the first design decisions made by the European Commission and the issuances that have taken place so far. It also outlines the potential risks and opportunities linked to this upgrading of the EU borrowing.

By: Rebecca Christie, Grégory Claeys and Pauline Weil Topic: Banking and capital markets, European governance, Macroeconomic policy Date: November 10, 2021
Read article Download PDF More by this author
 

Parliamentary Testimony

European governanceEuropean Parliament

The New Euro Area Inflation Indicator and Target: The Right Reset?

Testimony to the Monetary Dialogue Preparatory Meeting of the European Parliament's Committee on Economic and Monetary Affairs (ECON).

By: Zsolt Darvas Topic: European governance, European Parliament, Macroeconomic policy Date: November 9, 2021
Read about event More on this topic
 

Past Event

Past Event

Phasing out COVID-19 emergency support programmes: effects on productivity and financial stability

How can European countries phase out the COVID-19 support measures without having a negative impact on productivity and financial stability?

Speakers: Eric Bartelsman, Maria Demertzis, Peter Grasmann and Laurie Mayers Topic: Macroeconomic policy Date: November 9, 2021
Read article
 

External Publication

European governanceEuropean Parliament

The new euro area inflation indicator and target: the right reset?

In-depth analysis on the European Central Bank's revised inflation target prepared for the European Parliament's Committee on Economic and Monetary Affairs (ECON).

By: Zsolt Darvas and Catarina Martins Topic: European governance, European Parliament, Macroeconomic policy Date: November 4, 2021
Read about event More on this topic
 

Past Event

Past Event

European monetary policy: lessons from the past two decades

This event will feature the presentation of “Monetary Policy in Times of Crisis – A Tale of Two Decades of the European Central Bank."

Speakers: Petra Geraats, Wolfgang Lemke, Francesco Papadia and Massimo Rostagno Topic: Macroeconomic policy Date: November 4, 2021
Read article Download PDF
 

Policy Contribution

European governance

COVID-19 financial aid and productivity: has support been well spent?

While support schemes during the pandemic were not targeted at protecting ‘good’ firms, financial support mostly went to those with the capacity to survive and succeed. Labour schemes have been effective in protecting employment.

By: Carlo Altomonte, Maria Demertzis, Lionel Fontagné and Steffen Müller Topic: European governance, Macroeconomic policy Date: November 4, 2021
Read article Download PDF More on this topic
 

Working Paper

Does money growth tell us anything about inflation?

Attention should be paid to a possible sequence of negative events: if inflation would start to be volatile and money growth remains high, efforts to control inflation could be undermined.

By: Leonardo Cadamuro and Francesco Papadia Topic: Macroeconomic policy Date: November 4, 2021
Load more posts