Blog Post

Szétzilálja-e az eurózónát az adósságválság?

In this piece, Zsolt Darvas talks about how the markets are charging high interest rates for sovereign bonds of peripheral eurozone countries, while keeping the euro exchange rate strong, at the same time. The euro-dollar exchange rate continues to stay well above its equilibrium value and its depreciation earlier this year meant just a correction toward equilibrium. Is […]

By: Date: November 25, 2010 Topic: Macroeconomic policy

In this piece, Zsolt Darvas talks about how the markets are charging high interest rates for sovereign bonds of peripheral eurozone countries, while keeping the euro exchange rate strong, at the same time. The euro-dollar exchange rate continues to stay well above its equilibrium value and its depreciation earlier this year meant just a correction toward equilibrium. Is there not an anomaly? And do recent eurozone governance proposals play a role? What is the path forward?

Írország az elmúlt hétvégén uniós mentőcsomaghoz folyamodott, így Görögország után egy újabb euróövezeti ország szorult pénzügyi segítségre. Az ír kormánykoalíció felbomlott a mentőcsomag miatt. Portugáliára is nyomás nehezedik, és számos borúlátó nyilatkozat jelenik meg az euróövezet végét jósolva. Mindeközben azonban az euró árfolyama a dollárhoz képest erős, számottevően erősebb a vásárlóerő-paritás által kijelölt egyensúlyi értéknél, de az elmúlt tíz év átlagánál is (lásd az ábrát). Vajon nem feszül ellentmondás az euróövezet végét jelző jóslatok és az euró erőssége között?
Kezdjük talán Írországnál: már nyáron segítségért kellett volna folyamodnia. Nem azért, mert az ír költségvetési helyzet tarthatatlan lenne, hanem a hitelesség helyreállítása miatt. Mivel az ír válság a világ szinte minden hírcsatornájának központi témájává vált, az emberek kezdték elveszteni bizalmukat a kormány képességében a banki problémák megoldásában, és elkezdték kivonni a betéteiket. Márpedig egy tömeges betétkivonás csődbe vinné a bankrendszert. Az uniós mentőcsomag erősítheti a bizalmat; kérdés persze, hogy menynyit segít most, amikor a pánik már erős.
Az ír pánikhoz kétségtelenül hozzájárult Nicolas Sarkozy és Angela Merkel megállapodása egy jövőbeli „állami csődeljárásról”, amelyet az Európai Tanács támogatott. E szerint államok is kérhetnének csődvédelmet, hasonlóan egy vállalati csődeljáráshoz, és a hitelezőknek is részt kellene vállalniuk az esetleges veszteségekben. A javaslat jó irányba mutat: ha egy államadósság fenntarthatatlan, akkor fenntarthatatlan, és ha fenntarthatatlan, akkor jobb egy rendezett eljárás szerint levezényelni a csődöt, mint egy kaotikus eljárás keretében. Uniós hitelnyújtással átmenetileg elodázható a probléma, de csak átmenetileg. Görögország helyzete szerintem ilyen, nem hiszem, hogy elkerüli az adósságátrendezést pár év múlva. A javaslat bejelentésének időzítése (ír válság) és módja (részletek hiánya) nagyon szerencsétlen volt.
Angela Merkel motivációját meg lehet érteni. A németek lemondtak a márkáról az euróért cserébe, és azt ígérték nekik, hogy az euró a márka folytatása lesz. Ehelyett azzal kellett szembesülniük, hogy ki kell segíteniük először a korábban rendkívül felelőtlenül viselkedő Görögországot, és más országokat is. Emellett a közelmúltban kidolgozott euróövezeti reformok sem kielégítők minden szempontból. Az új reformjavaslatok nagy hangsúlyt helyeznek a szankciókra, azaz pénzügyi büntetésre, ha egy kormány tevékenysége nem megfelelőnek minősül; a szankciókat egyébként a német kormány is pártolja. Szerintem azonban elhibázott az euróövezeti szabályrendszert szankciókra építeni, mind gazdasági, mind pedig politikai okokból.
A jelen válság megelőzésében korábbi szankciók vajmi keveset segítettek volna. Jelenleg az EU 27 országából 24 áll az EU úgynevezett „túlzottdeficit-eljárása” alatt, és a döntő többségükben nem a korábbi fiskális fegyelmezetlenség, hanem a magánszektorban kialakult egyensúlytalanságok miatt. Írországban például a válság előtt többletet mutatott a költségvetés, és az államadósság mindössze a GDP 25 százaléka volt. Amikor pedig egy válság sújtja az országot, nem sok értelme van szankcionálni.
De politikailag is elhibázott a szankciókra való erős támaszkodás. Ha egy országot az EU megbírságol, akkor könnyen EU-ellenes hangok és politikai pártok kaphatnak erőre. Emellett a bírságról végső soron az Európai Tanács dönt, ezeket megelőzően pedig késhegyre menő viták várhatók. Mindezek nem tesznek jót a közös európai projektnek.
Vannak ugyanakkor a jelenlegi reformjavaslatoknak nagyon támogatandó pontjai is. Ezek közé tartozik a költségvetési intézményrendszert illető minimális követelmények felállítása, mint például független költségvetési tanácsok létezése, vagy a magánszektor egyensúlytalanságait vizsgáló új eljárás bevezetése.
Sajnos azonban hiányzik a javaslatból a korlátozott mértékben – például a GDP 60 százalékáig – közös eurókötvény bevezetése („kék kötvény”). Az e feletti részt az országok továbbra is önmaguk bocsátanák ki („vörös kötvény”), és ehhez kapcsolódna csak a csődeljárás. A kormányoknak így olyan hiteles középtávú programokat kellene felmutatniuk, amelyek meggyőzik a piacokat, hogy a vörös kötvényeiket képesek lesznek visszafizetni. Ez a rendszer sokkal erősebb fiskális fegyelmezettséget követelne, mint bármilyen szankció vagy szabályrendszer. Visszatérve az euróhoz, meggyőződésem, hogy a vészjósló jóslatok alaptalanok, és ez az egyik fő oka az euró erősségének. Németország biztosan nem akar kilépni, mert az új német márka rekordmagasságokba erősödne, tönkretéve ezzel a német gazdaság motorját jelentő exportot. A gyengébb országoknál, például Görögországnál, lehetne haszna a kilépésnek a versenyképesség növelése céljából (az új drachma számottevően leértékelődne), azonban a kilépés pénzügyi krízishez vezetne: senki sem akarná eurómegtakarításait drachmára váltani, így még a kilépés előtt mindenki kivinné minden pénzét Görögországból, ez összeroppantaná a görög pénzügyi rendszert. Ennek felbecsülhetetlen következményei lennének a reálgazdaságra is. Az euróövezet teljes felbomlása pedig az ezer szállal integrálódott európai pénzügyi és gazdaság rendszer totális káoszához vezetne, így még több is menne el a vámon, mint ami jönne a réven. És azért a sok vita ellenére az EU politikai kohézióját sem szabad alábecsülni.

A version of this article was published in the daily newspaper ‘Világgazdaság’


Republishing and referencing

Bruegel considers itself a public good and takes no institutional standpoint. Anyone is free to republish and/or quote this post without prior consent. Please provide a full reference, clearly stating Bruegel and the relevant author as the source, and include a prominent hyperlink to the original post.

Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

May - Jun
31-1
10:30

MICROPROD Final Event

Improving understanding of productivity, its drivers and the way we measure it.

Speakers: Carlo Altomonte, Eric Bartelsman, Marta Bisztray, Peter Bøegh Nielsen, Italo Colantone, Maria Demertzis, Wolfhard Kaus, Javier Miranda, Steffen Müller, Hannu Piekkola, Verena Plümpe, Niclas Poitiers, Andrea Roventini, Gianluca Santoni, Valerie Smeets, Nicola Viegi and Markus Zimmermann Topic: Macroeconomic policy Location: Bruegel, Rue de la Charité 33, 1210 Brussels
Read article More on this topic More by this author
 

Podcast

Podcast

Taming inflation?

What are the implications of prolonged inflation?

By: The Sound of Economics Topic: Macroeconomic policy Date: May 25, 2022
Read about event More on this topic
 

Past Event

Past Event

How can we support and restructure firms hit by the COVID-19 crisis?

What are the vulnerabilities and risks in the enterprise sector and how prepared are countries to handle a large-scale restructuring of businesses?

Speakers: Ceyla Pazarbasioglu and Guntram B. Wolff Topic: Macroeconomic policy Location: Bruegel, Rue de la Charité 33, 1210 Brussels Date: May 25, 2022
Read about event
 

Past Event

Past Event

[Cancelled] Shifting taxes in order to achieve green goals

[This event is cancelled until further notice] How could shifting the tax burden from labour to pollution and resources help the EU reach its climate goals?

Speakers: Niclas Poitiers and Femke Groothuis Topic: Green economy, Macroeconomic policy Location: Bruegel, Rue de la Charité 33, 1210 Brussels Date: May 12, 2022
Read about event More on this topic
 

Past Event

Past Event

How are crises changing central bank doctrines?

How is monetary policy evolving in the face of recent crises? With central banks taking on new roles, how accountable are they to democratic institutions?

Speakers: Maria Demertzis, Benoît Coeuré, Pervenche Berès, Hans-Helmut Kotz and Athanasios Orphanides Topic: Macroeconomic policy Location: Bruegel, Rue de la Charité 33, 1210 Brussels Date: May 11, 2022
Read article Download PDF More by this author
 

Book/Special report

European governanceInclusive growth

Bruegel annual report 2021

The Bruegel annual report provides a broad overview of the organisation's work in the previous year.

By: Bruegel Topic: Banking and capital markets, Digital economy and innovation, European governance, Global economy and trade, Green economy, Inclusive growth, Macroeconomic policy Date: May 6, 2022
Read article Download PDF
 

Policy Contribution

European governance

Fiscal support and monetary vigilance: economic policy implications of the Russia-Ukraine war for the European Union

Policymakers must think coherently about the joint implications of their actions, from sanctions on Russia to subsidies and transfers to their own citizens, and avoid taking measures that contradict each other. This is what we try to do in this Policy Contribution, focusing on the macroeconomic aspects of relevance for Europe.

By: Olivier Blanchard and Jean Pisani-Ferry Topic: European governance, Macroeconomic policy Date: April 29, 2022
Read article Download PDF More on this topic
 

Working Paper

The low productivity of European firms: how can policies enhance the allocation of resources?

A summary of the most important policy lessons from research undertaken in the MICROPROD project work package 4, related to the allocation of the factors of production, with a special focus on the weak dynamism of European small and medium-sized enterprises (SMEs).

By: Grégory Claeys, Marie Le Mouel and Giovanni Sgaravatti Topic: Macroeconomic policy Date: April 25, 2022
Read article More on this topic
 

External Publication

What drives implementation of the European Union’s policy recommendations to its member countries?

Article published in the Journal of Economic Policy Reform.

By: Konstantinos Efstathiou and Guntram B. Wolff Topic: Macroeconomic policy Date: April 13, 2022
Read article Download PDF More on this topic More by this author
 

Working Paper

Measuring the intangible economy to address policy challenges

The purpose of the first work package of the MICROPROD project was to improve the firm-level data infrastructure, expand the measurement of intangible assets and enable cross-country analyses of these productivity trends.

By: Marie Le Mouel Topic: Macroeconomic policy Date: April 11, 2022
Read about event More on this topic
 

Past Event

Past Event

Macroeconomic and financial stability in changing times: conversation with Andrew Bailey

Guntram Wolff will be joined in conversation by Andrew Bailey, Governor of the Bank of England.

Speakers: Andrew Bailey and Guntram B. Wolff Topic: Macroeconomic policy Date: March 28, 2022
Read article
 

Opinion

European governance

How to reconcile increased green public investment needs with fiscal consolidation

The EU’s ambitious emissions reduction targets will require a major increase in green investments. This column considers options for increasing public green investment when major consolidations are needed after the fiscal support provided during the pandemic. The authors make the case for a green golden rule allowing green investment to be funded by deficits that would not count in the fiscal rules. Concerns about ‘greenwashing’ could be addressed through a narrow definition of green investments and strong institutional scrutiny, while countries with debt sustainability concerns could initially rely only on NGEU for their green investment.

By: Zsolt Darvas and Guntram B. Wolff Topic: European governance, Green economy, Macroeconomic policy Date: March 8, 2022
Load more posts