Blog Post

Szétzilálja-e az eurózónát az adósságválság?

In this piece, Zsolt Darvas talks about how the markets are charging high interest rates for sovereign bonds of peripheral eurozone countries, while keeping the euro exchange rate strong, at the same time. The euro-dollar exchange rate continues to stay well above its equilibrium value and its depreciation earlier this year meant just a correction toward equilibrium. Is […]

By: Date: November 25, 2010 Topic: European Macroeconomics & Governance

In this piece, Zsolt Darvas talks about how the markets are charging high interest rates for sovereign bonds of peripheral eurozone countries, while keeping the euro exchange rate strong, at the same time. The euro-dollar exchange rate continues to stay well above its equilibrium value and its depreciation earlier this year meant just a correction toward equilibrium. Is there not an anomaly? And do recent eurozone governance proposals play a role? What is the path forward?

Írország az elmúlt hétvégén uniós mentőcsomaghoz folyamodott, így Görögország után egy újabb euróövezeti ország szorult pénzügyi segítségre. Az ír kormánykoalíció felbomlott a mentőcsomag miatt. Portugáliára is nyomás nehezedik, és számos borúlátó nyilatkozat jelenik meg az euróövezet végét jósolva. Mindeközben azonban az euró árfolyama a dollárhoz képest erős, számottevően erősebb a vásárlóerő-paritás által kijelölt egyensúlyi értéknél, de az elmúlt tíz év átlagánál is (lásd az ábrát). Vajon nem feszül ellentmondás az euróövezet végét jelző jóslatok és az euró erőssége között?
Kezdjük talán Írországnál: már nyáron segítségért kellett volna folyamodnia. Nem azért, mert az ír költségvetési helyzet tarthatatlan lenne, hanem a hitelesség helyreállítása miatt. Mivel az ír válság a világ szinte minden hírcsatornájának központi témájává vált, az emberek kezdték elveszteni bizalmukat a kormány képességében a banki problémák megoldásában, és elkezdték kivonni a betéteiket. Márpedig egy tömeges betétkivonás csődbe vinné a bankrendszert. Az uniós mentőcsomag erősítheti a bizalmat; kérdés persze, hogy menynyit segít most, amikor a pánik már erős.
Az ír pánikhoz kétségtelenül hozzájárult Nicolas Sarkozy és Angela Merkel megállapodása egy jövőbeli „állami csődeljárásról”, amelyet az Európai Tanács támogatott. E szerint államok is kérhetnének csődvédelmet, hasonlóan egy vállalati csődeljáráshoz, és a hitelezőknek is részt kellene vállalniuk az esetleges veszteségekben. A javaslat jó irányba mutat: ha egy államadósság fenntarthatatlan, akkor fenntarthatatlan, és ha fenntarthatatlan, akkor jobb egy rendezett eljárás szerint levezényelni a csődöt, mint egy kaotikus eljárás keretében. Uniós hitelnyújtással átmenetileg elodázható a probléma, de csak átmenetileg. Görögország helyzete szerintem ilyen, nem hiszem, hogy elkerüli az adósságátrendezést pár év múlva. A javaslat bejelentésének időzítése (ír válság) és módja (részletek hiánya) nagyon szerencsétlen volt.
Angela Merkel motivációját meg lehet érteni. A németek lemondtak a márkáról az euróért cserébe, és azt ígérték nekik, hogy az euró a márka folytatása lesz. Ehelyett azzal kellett szembesülniük, hogy ki kell segíteniük először a korábban rendkívül felelőtlenül viselkedő Görögországot, és más országokat is. Emellett a közelmúltban kidolgozott euróövezeti reformok sem kielégítők minden szempontból. Az új reformjavaslatok nagy hangsúlyt helyeznek a szankciókra, azaz pénzügyi büntetésre, ha egy kormány tevékenysége nem megfelelőnek minősül; a szankciókat egyébként a német kormány is pártolja. Szerintem azonban elhibázott az euróövezeti szabályrendszert szankciókra építeni, mind gazdasági, mind pedig politikai okokból.
A jelen válság megelőzésében korábbi szankciók vajmi keveset segítettek volna. Jelenleg az EU 27 országából 24 áll az EU úgynevezett „túlzottdeficit-eljárása” alatt, és a döntő többségükben nem a korábbi fiskális fegyelmezetlenség, hanem a magánszektorban kialakult egyensúlytalanságok miatt. Írországban például a válság előtt többletet mutatott a költségvetés, és az államadósság mindössze a GDP 25 százaléka volt. Amikor pedig egy válság sújtja az országot, nem sok értelme van szankcionálni.
De politikailag is elhibázott a szankciókra való erős támaszkodás. Ha egy országot az EU megbírságol, akkor könnyen EU-ellenes hangok és politikai pártok kaphatnak erőre. Emellett a bírságról végső soron az Európai Tanács dönt, ezeket megelőzően pedig késhegyre menő viták várhatók. Mindezek nem tesznek jót a közös európai projektnek.
Vannak ugyanakkor a jelenlegi reformjavaslatoknak nagyon támogatandó pontjai is. Ezek közé tartozik a költségvetési intézményrendszert illető minimális követelmények felállítása, mint például független költségvetési tanácsok létezése, vagy a magánszektor egyensúlytalanságait vizsgáló új eljárás bevezetése.
Sajnos azonban hiányzik a javaslatból a korlátozott mértékben – például a GDP 60 százalékáig – közös eurókötvény bevezetése („kék kötvény”). Az e feletti részt az országok továbbra is önmaguk bocsátanák ki („vörös kötvény”), és ehhez kapcsolódna csak a csődeljárás. A kormányoknak így olyan hiteles középtávú programokat kellene felmutatniuk, amelyek meggyőzik a piacokat, hogy a vörös kötvényeiket képesek lesznek visszafizetni. Ez a rendszer sokkal erősebb fiskális fegyelmezettséget követelne, mint bármilyen szankció vagy szabályrendszer. Visszatérve az euróhoz, meggyőződésem, hogy a vészjósló jóslatok alaptalanok, és ez az egyik fő oka az euró erősségének. Németország biztosan nem akar kilépni, mert az új német márka rekordmagasságokba erősödne, tönkretéve ezzel a német gazdaság motorját jelentő exportot. A gyengébb országoknál, például Görögországnál, lehetne haszna a kilépésnek a versenyképesség növelése céljából (az új drachma számottevően leértékelődne), azonban a kilépés pénzügyi krízishez vezetne: senki sem akarná eurómegtakarításait drachmára váltani, így még a kilépés előtt mindenki kivinné minden pénzét Görögországból, ez összeroppantaná a görög pénzügyi rendszert. Ennek felbecsülhetetlen következményei lennének a reálgazdaságra is. Az euróövezet teljes felbomlása pedig az ezer szállal integrálódott európai pénzügyi és gazdaság rendszer totális káoszához vezetne, így még több is menne el a vámon, mint ami jönne a réven. És azért a sok vita ellenére az EU politikai kohézióját sem szabad alábecsülni.

A version of this article was published in the daily newspaper ‘Világgazdaság’


Republishing and referencing

Bruegel considers itself a public good and takes no institutional standpoint. Anyone is free to republish and/or quote this post without prior consent. Please provide a full reference, clearly stating Bruegel and the relevant author as the source, and include a prominent hyperlink to the original post.

Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

Sep
1
12:30

The EU recovery fund - state of play and outlook

Bruegel Annual Meetings, Day 1- In this session we will discuss the EU recovery fund, its state of play and outlook.

Speakers: Nadia Calviño, Karolina Ekholm and Guntram B. Wolff Topic: European Macroeconomics & Governance Location: Bruegel, Rue de la Charité 33, 1210 Brussels
Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

Sep
2
10:00

Conversation on the recovery programmes

Bruegel Annual Meetings, Day 2- In this session, we discuss the recovery programmes.

Speakers: Maria Demertzis, Henry Foy and Tadeusz Kościński Topic: European Macroeconomics & Governance Location: Palais des Academies, Rue Ducale 1
Read about event
 

Upcoming Event

Sep
2
13:00

European banks: under global competitive pressure?

Bruegel Annual Meetings, Day 2 - European banks have lost stature and remain generally low-profitability, low-valuation in comparison to their global peers. Is that a problem? If so, what can EU policymakers do to address it?

Speakers: José Antonio Álvarez Álvarez, Mairead McGuinness and Nicolas Véron Topic: European Macroeconomics & Governance, Finance & Financial Regulation Location: Palais des Academies, Rue Ducale 1
Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

Sep
2
15:45

Blending physical and virtual: shaping the new workplace

Bruegel Annual Meetings, Day 2 - This panel will cover the changes the COVID-19 pandemic made to our workplaces, and what to expect in the near future.

Speakers: Nicholas Bloom, Michael Froman, Mario Mariniello, Sara Matthieu and Luca Visentini Topic: European Macroeconomics & Governance Location: Academy Palace
Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

Sep
3
10:15

Conference on the Future of Europe: envisioning EU citizens engagement

Bruegel Annual Meetings, Day 3 - Panellists will discuss different options and what they may entail while revisiting the debates on the future of Europe at national and EU-level that have been conducted thus far.

Speakers: Caroline de Gruyter, Kalypso Nicolaïdis, Niclas Poitiers and György Szapáry Topic: European Macroeconomics & Governance Location: Palais des Academies, Rue Ducale 1
Read about event More on this topic
 

Upcoming Event

Sep
3
09:00

The role of the EU's trade strategy for an inclusive and sustainable recovery

Bruegel Annual Meetings, Day 3 - We are delighted to welcome Valdis Dombrovskis, Executive Vice President of the European Commission for An Economy that Works for People to talk about Europe's trade strategy.

Speakers: Valdis Dombrovskis, Alicia García-Herrero and Guntram B. Wolff Topic: European Macroeconomics & Governance Location: Palais des Academies, Rue Ducale 1
Read article
 

Blog Post

Will European Union recovery spending be enough to fill digital investment gaps?

The recovery facility will boost digital transformation, but questions remain whether it will be sufficient to achieve Europe’s digital ambitions.

By: Zsolt Darvas, J. Scott Marcus and Alkiviadis Tzaras Topic: European Macroeconomics & Governance, Innovation & Competition Policy Date: July 20, 2021
Read article Download PDF
 

Policy Contribution

A new direction for the European Union’s half-hearted semiconductor strategy

The EU needs a more targeted strategy to increase its presence in this strategic and thriving sector, building on its existing strengths, while accommodating its relatively low domestic needs.

By: Niclas Poitiers and Pauline Weil Topic: European Macroeconomics & Governance, Innovation & Competition Policy Date: July 15, 2021
Read article More by this author
 

Blog Post

Fit for 55 marks Europe’s climate moment of truth

With Fit for 55, Europe is the global first mover in turning a long-term net-zero goal into real-world policies, marking the entry of climate policy into the daily life of all citizens and businesses.

By: Simone Tagliapietra Topic: Energy & Climate, European Macroeconomics & Governance Date: July 14, 2021
Read article More on this topic
 

Blog Post

Fair vaccine access is a goal Europe cannot afford to miss – July update

European countries must do more to tackle the vaccine uptake gap. Vaccination data should be published at the maximum granularity level so researchers and local decision-makers can monitor progress.

By: Lionel Guetta-Jeanrenaud and Mario Mariniello Topic: European Macroeconomics & Governance Date: July 14, 2021
Read article More by this author
 

Blog Post

SPACs in the gap

Special-purpose acquisition vehicles could fill a gap in European equity markets and lure risk-averse investors off the sidelines.

By: Rebecca Christie Topic: European Macroeconomics & Governance, Finance & Financial Regulation Date: July 13, 2021
Read article More on this topic
 

Blog Post

A breakdown of EU countries’ post-pandemic green spending plans

An analysis of European Union countries’ recovery plans shows widely differing green spending priorities.

By: Klaas Lenaerts and Simone Tagliapietra Topic: European Macroeconomics & Governance Date: July 8, 2021
Load more posts